laterna magica helyére / az árnyék torz
teste táncol / a múlt kísérteteit figurázza ki
a vásári bábjáték piszkos paprikajancsija
rudó királyfi lép ki felügyelt sírjából
a gárda parancsnoka biccent s mutat előre
édes vetsera máriának öle / ki tudna édesebb
personát felidézni történetünkből
nagymihály korzóján táncot lejt a halál
itt éltünk egykoron mind kik letétbe
helyezett lelkünkkel lángot adtunk / kockás
lapokra feljegyezve a felsőgácsországi
vasút teljes hozadéka / olvad a szádban
a keserített minyon / így viselhető el
csak a teljes lemaradás / minket véd zemplén
vármegye nemesi bandériuma / uraim
a mélyből kiáltanak az agglutinált igék
görgő és toporc lángokat olt / a csipke-
bokorból nincs aki felnézzen az égre és nincs
ki biccentene a defenesztráló tömegnek
rudónk isten után a harmadik és a végső
laxenburgtól mayerlingig arat a hossz és
bessz / a liszkai rabbi fia hamis frankokat
terít / krupiénak szegődöm uram
magam ha szolgám nincsen / a haladást
nem ily démoninak képzeltem / a végvári
vitézeink fáznak / magukra hagytuk
a világot te és én is
