csernij mrak noir

nyugalom uraim

ez már a civilizáció

ahol a nagy farkak zongoráznak

innentől átvesszük az ügyet

Kórház a város szélén 1 x 01 – Az évforduló

​Baleseti helyszínelőkre közelit a kamera, a helyszín a csehországi [kitalált] Bor városa, időpont a hetvenes évek közepe. A mentők még nem érkeztek meg ezért a rendőrség tereli a népet, mégpedig elég ravaszul, a terelő (juhász) rendőr a kollégája takarásában működik. Egy sötétkék Zsiguliból egy VIII. Henrik szakállú férfi ugrik ki, és „orvos vagyok, engedjenek“ arckifejezéssel a baleset áldozatához siet. Bepattan a hátsó ülésre és megállapítja: habár a sebesült kevés életjelet mutat, de még él. Ebben a pillanatban megérkeznek a mentősök is, VIII. Henrik bemutatkozás után (Sova doktor) rövid helyzetjelentést ad. A mentők vezetője rövid révületben morzsolgatja a hallott nevet „Sova, Sova?“ majd felordít: – Nem rokona Sova főorvosnak?
De a Zsiguli már messze száguld. A mentők behajtanak összekanalazott áldozattal a helyi szocreál kórház bejárata elé. Főcím.
Az agilis orvos tényleg rokona Sova főorvosnak, konkrétan a fia, és most Sova Sr.-hoz siet családjával (egy db nej + egy db tízéves lány). Sova főorvos csöndes környéken megbúvó elegáns villája láttán pár Johnny Rotten és Lukács György gondolat is felmerül a burzsoá kultúráról. Karel (Sova Jr.) eligazítja a családját és belépnek. A nej rossz előérzettel visszafogott viselkedésre kéri férjét, aki mindent meg is ígér, de persze ebből se lesz semmi. Karel már most úgy pörög, mint a jáchymovi uránbányákra kapcsolt mókuskerék.

lehelj lelket a malkutba

a szerelem lezárt szerződés

peremen túlcsorduló pecsét​

a szerelem akármi

a szerelem öl

a szerelem mindig apát keres

a szerelem egy üres garázs

kilincsre kiakasztott közhely

„maradj“ és „mindig“ figyelmeztetés

​& délutáni mozielőadás

a szerelem rosszul összehajtogatott papírlap

a szerelem

hümmög és radiátort játszik

jó reggelt kiván

egy dőlt tengeri táj 

dagerrotípiája

a szerelem

melyben ottrekedt 

a banalitás

sok mély és kevés magas hang 

az éjjel csehovi neonfénye

és barokk leborulás

velence elveszett átjárói

a szerelem

egy kitagadott hercegnö

stafírungja

a szerelem

meztelencsigák lassú véres folyója

a kiszökenni készülő szó szájpadlásomhoz tapad 

a világ várja az okosat tőlem de én nem engedem

borssal és mézzel keveredve ragad belém

a hagia szofia utolsóként felcsendülő dala a szó

ragad és kapaszkodik

mint császármetszés elött méhbe a kisded

amíg világban nem jelenik meg

furcsa elképzelést generál a szerelem

ami a világnak megjelenik belőle

elnevezi az addig nemlétezö dolgokat

onnantól helyreáll minden

a nap felkerül a horizontra

hogy megkerülje a földet