rég meghalt szereplőket mutat
a teraszok két szintet lépnek
a doromboló ég mögött
gauss és bolyai bírkóznak
a hold π hányadosa értelmét veszti
a babilóniai trónra a fattyú lép
a belső kamránkban patkány ég
lángcsóvát cipelve mélybe fut tova
le elzárt kamarillákba amelyekből
fekete üröm árad a kihalt házba
most már örökké így lángol ez
a valóság leibniz melegszik lángjánál
a barátságos sötétben bejárható
a kínai pavilon a ciszterna és a portásfülke
a legbelső átrium az esti árnyakban
rég meghalt szereplőket mutat
