tangential quadrilateral

mint aki felveti a fejét

hogy hallja az éjszaka hangját

a nomád pásztorkürtök

zaja mögött

mint aki felveti a fejszét

majd őrültként alááll

hullafolt hátán hullafolt

lemezeket törölsz

táguló világunkban

csak fürdőszobánk a régi

konkávszögek jelölik

a meghaladhatatlan határt

lemezt hallgatsz

egymás után a 

blue note nagy korszakának

válogatáslemezeit

mert ez a zenlakás 

valahol elveszett

együtt rendeztük be

puritán tisztaság

és keleti üresség

furcsa keverékének

és most neked

az üresség fullextrás

kínzása maradt

minden élet is lehetne

ajtó nem nyílik utamat fű nőtte
varjúval őrzöm a holdat
képeid ketrecben vannak
az aranyfüst keret alatt
fürtjeid napok préselt lapjain
csak a halál maradt
kő csobban kutadba
magától száz hullámot verne
bennem szent sebeket ejtve