kanyargó szalagok a történetben
angyal feszíti védőszárnyait
egy megfagyott kurva fölé
miközben
az ingatlan sarkán heverő test
újságpapírjait
pörgeti maga elött a szél
feje fölött az elmúlt évek
iratmegsemmisült CV-jei
mint pomponlányok szállnak
adományt elfogadni
tanulni tanul a gőg
a perszonális miocén korszak
szárazföldet keres
hogy isten arcát
tükörbe tekintve
lenyomatnak vegye
nem is egy nem ezer hanem egymillió
aki sír a test fölött
hogyan meri megtagadni
a mindenség
a kisgyerek lehetőségét
vakok vezették
igazak és a szabadak sátrába
ezek a rokoni múmiaarcok
mézbarna grimaszok és vigyorok
vigyázzák a legbelső titkot
nem ezer hanem egymillió egyedüllét
sem áll össze közösséggé
